Csallóközcsötörtök

A falu elhelyezkedése:

Csütörtök egykori mezőváros a Csallóköz felső területén, a Duna folyó sodrása által összehordott törmelékkúpon települt. Pozsonytól 16 km-re fekszik, jelenleg 1786 lakosa van.

Nevének eredete:

A település ősi, eredeti neve eltűnhetett. A régi név eltűnése és a vásártartásra utaló új elnevezés keletkezése arra az időre tehető, amikor a vasárnapi vásártartást – királyi rendeletre – fölváltotta a hét egyik napján tartott hetivásár. A vásártartás napja e helységben a csütörtök lett. A Csütörtök helységnév kialakulása a Szent László király korát követő évtizedekre tehető. Az első oklevelekben, amelyek a község nevét megörizték számunkra, a CHETURTHUC, - CHETURTHUCHEIL, - CHETERTEKHEL, - VILLA LIUPOLDI, - LEOPOLDSDORF névváltozások jönnek elő.

Csütörtök helység első okiratos említése királyi adománnyal és az ősi vásártartással kapcsolatos. Az eddigi kutatások alapján ennek időpontja az 1217.év.

Első birtokosai:

Szent István államszervezését követően Csütörtök is, mint általában a Csallóköz felső területe, királyi várbirtok volt. A XIII.század elején azzal a kétségtelen ténnyel találkozunk, hogy Csütörtök környékén a Hunt – Pázmány nemzetség birtokos, sőt ebben az időben e nemzetség tagjai Pozsony megye területén több helyen kiszélesítik birtokukat.

A Hunt – Pázmány nemzetség név szerint ismert ősei Géza fejedelem alatt jöttek be az országba, és Szent István harcaiban a király fő támaszai lettek. Kézai krónikás adatai szerint Svábországból (de Svevia) érkeztek, és német szokás szerint ők övezték föl Szent Istvánt karddal Esztergomban. A Képes Krónika arról értesít, hogy a koppánnyal vívott ütközetben ők voltak Szent István testőrei: „testi épségének őrzésére két vezért: Huntot és Poznant állította.” Már Szent Istvántól tekintélyes birtokokat kaptak jutalmul, és házassági kapcsolataik révén meghonosodtak. A nemzetség sorsát – okleveles adatok híján – nem lehet töretlenül végigkísérni.

Csütörtök fejlődése:

Fejlődését és gazdasági növekedését szintén a Szentgyörgyi családnak köszönheti. Története századokon keresztül szoros kapcsolatban állt a ciszter renddel. Ezek a szerzetesek a Pilisi Apátság ősi grangiáján közvetlenül Csütörtök szomszédságában laktak és dolgoztak. Már a kezdeti századokban virágzásnak indul a földműves kultúra és kézműipar. Ezt igazolja a vásárokon piacra kerülő termények és árucikkek sokfélesége is.Az egyházi intézmények szerepe Csütörtök múltjában:

Szent Jakab katolikus templom:

A templom titulusa ősidők óta Szent Jakab. A templomot minden bizonnyal a Szentgyörgyi család építette.

A templom ma kéthajós, s két toronnyal, támpiállérekkel megerõsített homlokzattal van ellátva. Külsõ megjelenésében román és gót stílus jegyeit viseli. Szentélye keletelt, s a nyolcszög öt oldalával zárul. Északi oldalon megmaradt a mellékhajója. A román alapozású fõhajót két tartóoszloppal alátámasztott késõgót téglaboltozással fedték be. Ezáltal a fõhajóból kettõs csarnok alakult ki.

A románkori templomnak legdíszesebb része a két torony között elhelyezett bejárati kapu (portálé). E kapukat rendszerint több kõoszlop keretelte, ezekre épül rá a kaput fölül lezáró félkörív. A csütörtöki templomnak 1956. évi restaurálásakor elõkerült a román befalazott portáléja. Két-két oszlopa, amelyek hengeres és sima kivitelben készültek, cca. 1986-ig a földben voltak, ekkor kerültek ugyanis feltárásra. Oszlopfõjük leveles díszítést kapott, a portálé elõkerült részén a kibontáskor megtalálható volt az egykori vöröses festés nyoma. A kapu nyílását itt is, mint általában szokták, egyenes vonalakkal képezték ki, így keletkezett az ajtónyílás fölött a félkörös bélletív. A román templomoknál ennek a bélletívnek díszítésére szolgált az ívmezõ gazdag plasztikai része.

A templom belseje:

A Mérey-epitáfium (reneszánsz síremlék) mindmáig megtalálható a csütörtöki templom szentélyének északi falán. A relief középsõ párkánya alatt vörös márvanyból faragott és minden háttér nélkül falra erõsített két arcképet látunk, amelyek közül az egyik Mérey Mihály öregségtõl megtört, markáns arcvonásait õrzi. A másik oldalon fiának, a fiatalon meghalt Istvánnak arcmása van.

kripta: templomunkat folyamatosan szépítik, 2007 júliusában a szentély járólapjainak lerakása volt tervbe véve. A megyei műemlékvédelmi hivatal a járólap-csere engedélyezését ahhoz a feltételhez kötötte, hogy kutatást kell végezni. Emiatt következett a kripta helyének azonosítása. Ez a hely a Mérey-síremlék alatt található. A feltárt kriptát többször is kibontották. A legutolsó feltárásra nagy valószínűséggel a 20.században került sor. A kutatók hat ember csontját tárták fel: ebből 3 gyerek és 3 felnőtt csontvázmaradványt azonosítottak. A további feladat az azonosítás lesz. A kriptát kitisztították és ismét lezárták.

A vörösmárvány keresztelőmedence jelentõs késõgót emléke a templomnak. A zömök, nyolcszögletû keresztelõmedence ma is használatban van. Általában annyit kell róla tudni, hogy az õsi baptisztérium kicsinyített mása.

A Mária-oltár a fõoltárhoz és a másik mellékoltárhoz /a József-oltárhoz hasonlóan szintén neogót stílusban készült. Fõ ékessége az Öltöztetõ Szûz Mária szobor, mely a templom legõsibb szobra, amelyrõl már az 1714. évi kánoni vizitáció is megemlékezik. Külön említi a vizitátor a Szûz Mária szoborhoz való 5 palástost, amivel kapcsolatban érdemes megjegyeznünk, hogy a Mária-szobrok felöltöztetése jellegzetesen barokk szokás volt, és fontos azért a vizitátor feljegyzésére felfigyelnünk, mert elsõ írott emlék ez a meglévõ Mária-szoborról.

A neogótikus főoltáron. Szent István király, Szent Erzsébet, Szent Jakab szobrai találhatók, magasabban megfeszített Jézus Szûz Mária és Szent Jakab apostollal. Ormán Jézus Isteni szívének szobra. Sill Jakabné szül. Fülle Zsófia 1913-ban ajándékozta a templomnak.

A boltozatokon és a falakon lévõ bibliai jeleneteket ábrázoló festményeket Massányi Ödön készítette 1959-ben. 1996-ban restaurálták. 1977-ben készült neogót homlokzatú romantikus orgona. Egymanuálos, 10-regiszteres hangszer. Építõje: Ifj. Országh Sándor. Fából készült neogótikus szószék, mellvédjén:

Nagy Szent Gergely
Paolai Szent Vince
Szent Pál apostol
Szent AdalbertA régi iskola:

A régi iskolaépület, amely az egykori kántorlakás telkén állt 1853-ban épült fel. Két tanterem, kántortanítói és segédtanítói lakás volt az épületben. Alaprajzát tekintve keresztépület volt, ablakai nyugat felé néztek. A kántortanítói lakáshoz két szoba, konyha, kamra, istálló és kocsiszín tartozott. Egyharmad részben téglából, kétharmad részben vályogból készült, és zsindellyel volt fedve. Felszerelése: 24 falra akasztható olvasótábla, 2 iskolai írótábla, Győrffy-féle természetrajzi szemléltető képek, 1 drb.földgömb, 3 térkép. A századforduló körül az iskolának 101 kötetből álló kölcsönkönyvtára volt, amelyet Zechmann József plébános létesített. Tornaterme és tornafelszerelése nem volt az iskolának.

Fehérkereszt

A pozsonyi út mellett található, kőből faragott fehérkereszt, amelyet 1913-ban Isten dicsőségére Sill Jakab és felesége Füle Zsófia emeltetett. Az alapzaton Szent Anna szobra áll. A kereszt Hild L., soproni kőfaragó munkája. Vaskerítés övezi

Vöröskereszt

A község felső végénél található, szintén kőből van faragva. 1799-ben S.M. /Sill Mihály/ monogrammista állított. Eredetileg távolabb állt az úttól, de az Új sor építésekor mostani helyére állították, és vaskerítéssel bekerítették. A szobor négyszögletű volutás alapzaton áll.

Szent Flórián szobor

A Fazekasdomb mellett található, a község középső részén. 1893-ban épült krómozott kőszobor, melyet Németh Ferenc, Sill Jakab, Iró Ferenc, Kállai Imre, Valacsai János, Tomaschek István, Sill János, és Sill István emeltetett. A szobor egy magas alapzaton áll kompozitumos oszlopfővel.

Szentháromság szobor

Kőből készült, a község alsó végén található a Diós parkban. 1900-ban építették a hívők, és 200-ben felújította a helyi ömkormányzat. A magas oszlopon a Szentháromság szoborcsoport áll, az alapzaton Szent Péter és Szent Pál szobrai, a falmélyedésben a Madonna és Szent Anna szoborcsoport van elhelyezve.

Fájdalmas kereszt

Az országút mellett egy kis dombon áll. 1913-ban a helyi hívők állították. Ikonográfiailag a Krisztus sírbatétele utáni állapotban ábrázolja a kersztfát. Az alapzaton a Pieta szoborcsoport van elhelyezve. Szintén Hild L., soproni kőfaragó munkája. Az eredetileg szabadon elhelyezett kereszt a közelmúltban a falufejlesztési munkálatok során bekerült az udvarba.

Kopjafa

A kopjafát a csicsói fafaragó, Nagy Géza készítette. A kopjafán a csallóközi néprajzi motívumok mellett számos olyan elem található, amely kimondottan a falut jellemzi. A dátum - 1217-2007 - az első szám az első írásos emlék éve, a másik a kopjafa felállításának ideje. A hal, a nád és a víz ábrázolása utal arra, hogy egykoron lápos terület volt a község katasztere, a sarló és a gabona már napjainkra emlékeztet.

A kopjafán megtalálható még a község címere és egy turulmadár, amely nemzetünk ősi jelképei közé tartozik. A pallos arról árulkodik, hogy Csütörtök a középkorban igen jelentős szerepet játszott a térségben, olyan mező- és vásárváros volt, amelynek a király akasztási és pallosjoggal is felruházott.