Egyenes, közvetlen adók

Jövedelem adók fizetését egyetlen adótörvény határozza meg, ennek értelmében 2 féle ilyen adó létezik:

- Természetes személy jövedelmi adója,
- Jogi személy jövedelmi adója

Természetes személyek jövedelmi adója

Adóalany

A természetes személyek jövedelméből származó adó befizetőit 2 szempontból csoportosítjuk:

- Állandó lakhelyük szerint
- És a jövedelemképzés szinhelye szerint

Az első csoportba tartozik olyan személy, aki az Szk területén állandó lakhellyel rendelkezik, vagy aki hazánk területén (nyereségképzési céllal) az ország területén tartózkodtak. Az ilyen adózók – természetes személyek – belöldön és külföldön elért jogvédelmére egyaránt vonatkozik adófizetés.

A második csoportba azok a természetes személyek tartoznak, akiknek az Szk területén nincs állandó lakhelyük, és az országban egy év alatt nem tartózkodnak legalább 183 napig. Ez azt jelenti, hogy az illetőnek csak azt a jövedelmét adóztatják meg, amelyet az Szk területén produkált.

A természetes személyek jövedelemadójának tárgyát 5 csoportba oszthatjuk:

- Függő tevékenységből, keresetből, és funkcióbeli járandóságból eredő
- Vállalkozásból és más önálló kereső tevékenységből származó jövedelem
- Tőkevagyonból származó jövedelem
- Bérletből származó jövedelem
- Egyéb jövedelem

Az adóalapot leegyszerűsítve így fejezhetjük ki:

A bevételek és a jövedelmek eléréséhez, szavatolásához és magatartásához szükséges kiadások közötti különbség. Természetes személyek több típusú jövedelme esetén a közös adóalapot az egyes jövedelemtípusok részadóalapjainak összegeként számszerűsítjük.

Függő tevékenységből, munkabérből és a funkcióbeli járandóságból származó jövedelem /pl.alkalmazottak szociális alapból származó jövedelme/ esetén term.személy az adóalapot /esetleg részadóalap/ a leszámítható és adómentes összegek levonásával pontosítják.

Vállalkozási jövedelemhez tartoznak:

- Mezögazd. Termelésből származó jövedelem /vállalkozás keretében/
- Iparűzési jövedelem, ...

Betétből származó jövedelem anyagi vagy nem anyagi vagyon tartós bérbe adása esetén keletkezik.

Jogi személyek jövedelmi adója

Jogi személyek akkor tekintendők adóalanynak, ha:

- A jogi személy vállalkozási céllal jött létre, ill.ha
- Nem vállalkozásra létesült, de vállalkozói tevékenységet folytat.

Vállalkozási céllal létrejött jogi személyek jövedelemadójának tárgyát összes tevékenységük bevételei teszik ki.
Nem vállalkozási céllal létrejött jogi személyek jövedelemadójának tárgyát csak a vállalkozásból eredő bevételek alkotják.

Az adóalapot a hozamok és a költségek különbözete jelenti. Jogi személy ennek az összegét még hozzáadandó, ill.leszámítható tételekkel, vmint célhoz kötött ajándékok értékeivel, továbbá veszteségeivel módodsíthatja.

Hozzáadandó tételek – az adóalap akkor növekszik e tételekkel, ha az adótörvény nem teszi lehetővé egyes tételek költségként való elszámolását. /adó szempontjából/

E tételekkel növekszik az adóalap.

Leszámítható tételek – e tételekkel csökken az adóalap. Erre pl.olyan tételeknél kerül sor, amelyeket a jövedelemforrásnál már megadóztattak ÷értékpapírokból származó jövedelem/. De vannak tételek, amelyek adómentesek /dotációk/.

A jogi személyek jövedelemadó-alapja kiszámításának egyszerűsített vázlata:

Adóalap = hozamok – költségek
+ hozzáadott tételek
- leszámítandó tételek
- ajándékok
- veszteség

jogi személyek jövedelemadójánál az adókulcs 40%.

Ingatlanadó

Az egyenes adók további típusa. Ez az adó a község vagy aváros költségvetésének bevételét gyarapítja. Az ingatlanadóról szóló törvénynek 2 része van. Az egyik a földterületek, a másik az épületek utáni adózást szabályozza.Földadó

A földadó alanya elsősorban a föld tulajdonosa. De adóalany lehet a föld gondnoka, bérlője vagy használója is. Az adótáry meghatározása a földterületek jellegéhez igazodik.

A földadó tárgyai 8 csoportba tagolódnak:

-Szántóföld, szőlő, gyümölcs
-Tartós gyepterületek /legelők/
-Kertek
-Erdőterületek, amelyeken erdőgazdálkodás folyik
-Halastó haltenyésztéssel és más gazdaságilag hasznosított vízterületek
-Beépített területek és udvarok
-Telkek
-Egyéb területek.

Földadó esetén az adóalapot úgy szám.ki, hogy a terület m2-nek számát megszorozzuk a terület 1m2-ének az árával.

Épületadó

Az épületadónál az épület tulajdonosa vagy használója /gondnoka/ az adóalany.
Az épületadó tárgya pontosan meghatározott. Az épületnek szilárd alappal kell a földhöz kötődnie, belső terét a padlózat és mennyezet vagy tetőszerkezet által határolt rész teszi ki. nem tekintendő adótárgynak a szabadban elhelyezett zöldség és gyümölcsárusító pult, amennyiben ez nem szilárd alappal kapcsolódik a talajhoz.
Az épületadónál az adótárgyakat 3 csoportba osztjuk:

-Lakóépületek /családi ház/
-Egyéni üdülést szolgáló nyaralók
-Garázsok

Az épületadónál az adóalap kiszámításánál a beépített terület m2-ekben kifejezett méteréből indulunk ki. Ezen az épület alapterületét értjük a legkiterjedtebb talaj feletti szint magasságában. Ebből az követlezik, hogy pincehelyiségek után nem kell épületadót fizetni, amennyiben ezekben nem folytatnak vállalkozást.

Lakásadó

A lakásadót fizető alany elsősorban a lakás tulajdonosa. Adótárgynak számít a lakás, a nem lakásként használt helyiség, a lakóház minden közös helyisége, ill.berendezése, amennyiben vállalkozás céljából használják. Az adóalapot az épület padlózatának m2-ben kifejezett öszterülete jelenti. Az évenkénti alap adókulcs 1,-/m2. az évenkénti alap adókulcsot az adó kezelője 50%-ig növelheti.

Örökösödési adó, ajándékozási adó

ingatlan-, átruházási-, és átszállási adó
az örökösödési adó alanya az örökös, az ajándékozási adójé a megajándékozott. Ingatlan-, átruházási- és átszállási adó esetében rendszerint az eladó szzerepel adózóként.

Ingó és ingatlan vagyon, belföldi és külföldi fizetőeszköz, értékpapír és követelés egyaránt lehet örökösödési adó tárgya, ha az ajándékozási adó tárgyát térítésmentesen, jogügylet alapján és más módon, de nem a volt tulajdonos halála következtében szerzett vagyon alkotta. A 10 000,-nél kisebb értékü alapajándékozást nem adóztatják meg. Ingatlan-, átruházási-, és átszállási adó tárgyát az adásvételi szerződés alapján /fizetés ellenében/ történő ingatlan-átruházás vagy ingatlanátszállás képezi.

Örökösödési adónál vmint ajándékozási adónál az adóalapot az ingó és ingatlan vagyon, a tulajdonhoz fűzűdő jogok értéke jelenti oly modon, hogy az érték még módosul a vagyonhoz kapcsolódó követelésekkel, adósságokkal. Az adóalap kiszámításánál jelentős mértékben esik latba, hogy az örökhagyó, ajándékozó mennyire volt közeli rokonságban az örökössel.

Az ingatlan-, átruházási- és átszállási adó alapját a piaci ár jelenti, ami nem lehet alacsonyabb az ingatlanérték-becslő által meghatározott árnál.

Útadó

Az útadót autópályák és utak építésére, javítására és karbantartására használják fel. Az útadó alanya az a személy, akinek neve a gépjármű műszaki igazolványában szerepel, nemzetközi forgalomban.

Adóalany:

- A gépkocsi-tulajdonos,
- Gépkocsivezető,
- A gépkocsi használója.

Adótárgynak azok a gépkocsik, ill.pótkocsik tekinthetők, amelyeket vállalkozásra, vagy vállalkozással kapcsolatos tevékenységra használnak ki
Haszonjárművek és autóbuszok esetében az adóalap kimutatásakor a közlekedési eszköz tonnákban kifejezett tömegéből és tengelyeinek számából indulunk ki.
Személygépkocsik esetében az adóalap kiszámításakor a motor cm3-ben magadott henger űrtartalma a mérvadó.